 |
Véleményezések |
|
|
2023
MIE észrevétel vh rendeletekhez * * A MIE, az AIPPI és a MSZÜK észrevételei az ELN/38-1/2023, SPC rendeletjavaslatokkal kapcsolatosan
2022
Szabadalmi anyagi jogi harmonizációról szóló konzultáció
2021 MIE észrevételek az EUB C-265/19. számú ítélete kapcsán feltett
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása
A szabadalmi törvény egyes rendelkezéseinek felülvizsgálatával kapcsolatos szövegjavaslatok visszamutatása
MIE-AIPPI vélemény: Az egyes szerzői jogi jogszabályok jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvénytervezet közvetlen társadalmi egyeztetése * A MIE véleménye az Európai Unió Tanácsának szerzői jogi munkacsoportja 2021. március 1. napjára, a RAAP ítélet hatásait megtárgyalandó ülésére
készített munkaanyagban feltett kérdésekkel kapcsolatban * Az AIPPI Magyar Csoportja, a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesületés az Európai Szellemi Tulajdonjogi Képviselők Uniója (Union-ip) Magyar Csoportja észrevételei a Lisszaboni Megállapodás Genfi Szövegének ratifikációjáról szóló kormány-előterjesztés tervezetéhez
* Szt. módosítás észrevételezésével kapcsolatos álláspontok és IM válaszlevél MIE válaszlevél Bóka Jánosnak 2021.01.15.
2020
Feedback from MIE Hungary and the Hungarian Group of AIPPI to the EC IP Action Plan * A MIE és az AIPPI Magyar Csoportja véleménytervezete az Szjt-hez * Távolléti és távoktatási Szjt. módosítás * Kérdőív a formatervezésiminta-oltalmi szabályozás felülvizsgálatának irányairól
2019
* CAP megállapodás tervezetének véleményezése * * A Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia szellemitulajdon-jogi vonatkozású kérdéseinek véleményezése * A MIE véleménye a szerzői jogi rendeletek GDPR-rel összefüggő módosításáról szóló javaslatról
2018
MIE észrevételek az egyes kutatás-fejlesztéssel, valamint szakképzéssel összefüggő törvények
módosításáról szóló előterjesztéshez
Egyes iparjogvédelmi jogszabályok módosításáról szóló előterjesztés társadalmi egyeztetése Konzultáció a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia
polgári és kereskedelmi ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló egyezménytervezetének („Ítélet projekt”)
szellemitulajdon-jogi vonatkozású kérdéseiről Nyilvános konzultáció a szabadalmi nyelvi rezsim reformjáról MIE észrevételek az egyes szerzői jogi jogszabályok
fogyatékosságügyi célú megalkotásáról és módosításáról szóló előterjesztéshez
Előzetes konzultáció az európai védjegyreform hazai végrehajtásáról 1. A védjegytörvény módosításához készült segédanyag 2. Az irányelvi rendelkezéseknek megfelelő hazai szabályok megjelölését tartalmazó megfelelési tábla
MIE észrevételek az üzleti titok törvényjavaslathoz
2017.
* *
2016.
* * * * * * A MIE és a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara közös észrevétele a CAP kérdőívhez * *
2015.
* * Tanulmány az uniós szerzői jogi díjak szabályozásáról * MSZJF MIE ProArt javaslat a C-117/15 GEMA kontra REHA Training ügyben való magyar beavatkozásra * Előterjesztés a Visegrádi Szabadalmi Intézetről szóló megállapodás kihirdetéséről * *
2014.
* * * * A MIE észrevételei az üzleti titok – irányelv-javaslattal kapcsolatban * Public Consultation on the review of the EU copyright rules
|
||
2013.
* A MIE véleménye a TTIP megállapodás előkészítésével kapcsolatban * A MIE tapasztalatai: iparjogvédelmi és szerzői jogi jogszabályok véleményezése * * * * Állásfoglalás a dohánytermékek csomagolására és címkézésére vonatkozó tervezett szabályokról * A MIE állásfoglalása a JEDLIK-TERV - NEMZETI STRATÉGIA A SZELLEMI TULAJDON VÉDELMÉRE2013-2016. c. SZTNH előterjesztéssel (a továbbiakban: Tervezet) kapcsolatosan * A Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület (MIE), a Magyar Védjegyegyesület és a Magyar Versenyjogi Egyesület állásfoglalása a dohánytermékekről szóló EU irányelv módosítására vonatkozó javaslat csomagolásra és címkézésre vonatkozó szabályairól
2012.
Észrevétel a szabálysértésekről szóló előterjesztés tervezetéhez * * Észrevételek az Európai Bizottság szerzői és szomszédos jogok közös kezeléséről * Észrevételek a címert vagy a zászlót tartalmazó védjegy és formatervezési minta oltalmának megadásához szükséges engedélyről szóló rendelet tervezetéhez* Észrevételek a Szerzői Jogi törvény javasolt módosításához * * Észrevételek az új Btk. módosított tervezetéhez * Észrevételek az új Btk. tervezetéhez * A MIE javaslata helyi illetve regionális divízió létrehozására (Egységes hatályú európai szabadalom)
|
||
|
Archívum
* Javaslatok a Széchenyi Tervhez * Állásfoglalás a közösségi szabadalom bevezetésével kapcsolatban tervezett nyelvi rezsimről * * Az egyes iparjogvédelmi törvények módosításáról szóló törvény tervezetéhez * Állásfoglalás a Londoni Megállapodáshoz történő csatlakozásról * Creative Commons - Bodó Balázs véleménye * Vitaanyag a Creative Commons-ról * A számítógéppel megvalósított találmányok
2009. Magyányos csillag messzebbre világít 20 éves a Novofer Alapítvány
A Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület, a magyarországi szellemi tulajdonvédelem legrégebben alapított társadalmi szervezete számára természetes volt, hogy csatlakozik a kezdődő rendszerváltás új, innovatív vállalkozásának alapítványához. Mindig úgy véltük, hogy egy ország és nemzet felemelkedéséhez – a magas színvonalú oktatásnak következményeként, a kultúra virágzásának pedig feltételeként – a megfelelő teret kapó műszaki alkotókedv és eredményeinek mielőbbi, optimális nagyságrendű hasznosítása legalább annyira fontos, mint a természeti erőforrások, a katonai erő, a szerencsés külső körülmények. Innováció. Bűvszó volt ez Magyarországon a piacra is támaszkodni akaró közgazdák és műszakiak körében már a nyolcvanas évek elejétől, mert minden, ami ehhez kellett, élesen különbözött a merev és pazarló tervutasításos gazdaságban megszokottól. Igényelte a fegyelmezett fantáziát, az egyenrangú együttműködést másokkal, a megalapozott tudást és a bővülő ismerettömeghez való szabad hozzáférést. Egyszóval a szabadságot. Meg még valamit: a türelmes, együtt gondolkodó, a kockázatot vállalni és kezelni képes tőkét. Mire a politikai változásokra is sor került, azt hihettük, hazánk ideális terepe az innovációnak. Vagy újat, vagy másként, vagy másra is használhatóan, mindenképpen az eddiginél okosabban fogunk termelni. Ebben a légkörben és ebben bízva alakultak innovációs vállalatok, becsületes vagy erejüket túlbecsülő, később a száguldani látszó vonatra csak a haszon reményében felkapaszkodó társaságok. A NOVOFER a legelsők, a legjobbak, a legigazabbak egyike volt. Természetesen igazítania kellett az irányon, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a kevés türelmes tőke nem a csak nagy kockázat árán létrehozható hozzáadott értéket, hanem – ezt neveztük privatizációnak – új érték helyett a meglevő megszerzését tekinti céljának. Nem bűn ez, csak tény. A nemzetközi munkamegosztásba való kemény integrálódásnak előnye volt a kevéssé hatékony, minőséghiányos gazdasági autarkia vége, hátránya, hogy a szervezhetőség szempontjából előnyösebb, mert hosszabb, egységesebb fejlesztési, gyártási és értékesítési láncoknak csak rövid szakasza jutott, maradt Magyarországnak. Mindez a hazánkban induló és itt kibontakozni tudó innovációs projekteket majdnem teljesen megölte. Ha pedig nem itthon jön létre a számítható kockázattal létrehozott új érték, akkor sem a vállalkozás, sem a vállalkozó, a fejlesztő nem várhatja meg annak végét, hogy az eredményből akarjon részesedni, hanem munkáját, tudását eladva, szellemi–fizikai beszállítóként a folyamat közben, abba beékelődve, költségágon próbál megélni. A munkavállalók és az alapítók iránti felelősségének a Novofer úgy tett eleget, hogy szakmai szolgáltatásokra specializálódva versenypiaci réseket talált és közben tartotta Alapítványán át az eredeti célt, alkotók és eredmények felmutatását. Nem közpénzből, nem marketingfogásként: becsületből és meggyőződésből. Nem sok követője akadt, még kevesebb maradt. A Novofer letette a maga hozzájárulását az egész haza sikeréhez. Kívánjunk hát nekik is sikert!
Marosi György
2005. ÁLLÁSFOGLALÁS A számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmaztathatóságáról (Az EU CII irányelvjavaslat kapcsán)
Ennek kapcsán kialakítottuk véleményünket. Eközben tekintettel voltunk az Európai Szabadalmi Egyezményben, valamint a Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonatkozásairól szóló TRIPS egyezményben foglaltakra is. Álláspontunk szerint az irányelv tervezete megfelelő és kiegyensúlyozott keretet alakít ki a számítógéppel megvalósítható találmányok jogosultjainak védelmére, ezáltal hatékonyan segíti a tagállamokban működő innovatív vállalatok versenyképességének növelését és az Európai Unió gazdasági növekedését. Meg vagyunk győződve arról, hogy a szabadalmi oltalom rendszere hatékony eszköze a tudástőke hasznosításán alapuló kutatás-fejlesztési valamint csúcstechnológiai területekre történő befektetések ösztönzésének. Nem látunk okot arra, hogy a műszaki megoldások bármely fajtáját a jog kizárja a szabadalmi oltalom köréből. Ez éppenséggel a számítógép alkalmazására épülő innovációtól vonná el a levegőt. A szabadalmi oltalom rendszere hatékony eszköze a tudástőke hasznosításán alapuló kutatás-fejlesztési valamint csúcstechnológiai területekre történő befektetések ösztönzésének. A Magyarországon működő, s a tudástőke hasznosításán alapuló innovatív vállalkozások versenyképességének növelése érdekében támogatjuk az irányelv javaslat legfőbb gazdasági céljait, amelyek a jogbiztonság erősítését, az informatikai gazdasági döntésekhez szükséges kiszámíthatóság megteremtését, az európai ipar versenyképességének a világpiacon történő erősítését, valamint az innováció és az alkotó tevékenység ösztönzését szolgálják. Támogatjuk a műszaki, technológiai találmányok körébe eső számítógépi programok (rendszerek) szabadalmaztathatóságát, amely a jelenlegi jogi helyzetet érdemben nem megváltoztatva teremt megfelelő jogi keretet a valódi fejlesztések és találmányok védelmének, melyek iparilag alkalmazhatóak, feltalálói gondolatot tükröznek és nem triviális technológiai újdonságot tartalmaznak. A szabadalom – a feltárási kötelezettség révén - elősegíti a tudás és a technológia átadását, hatékonyan hozzájárulva ezzel a szabadalmi oltalom alatt álló találmányok tudás-megosztásához, így végső soron az innovatív vállalatok kölcsönös előnyökön alapuló hatékony együttműködéséhez. A szoftver szerzői jogi védelme alapján a jogosult nem köteles feltárni a számítógépi program működési elvét, és azt a szoftver jogszerű felhasználója csak az un. dekompilációs jog gyakorlása révén ismerheti meg. Ezzel szemben a szabadalmi jogi evidenciát jelentő feltárási kötelezettség nyomán a szabadalmi bejelentés közzétételét követően bárki megismerheti a számítógéppel megvalósított találmány működési elvét. Messzemenően egyetértünk az irányelv tervezetének rendelkezésével, amely kizárja a számítógépi program önmagában való szabadalmaztathatóságát. Támogatjuk a jelenlegi status quo pontosított fenntartását, azaz azt, hogy pusztán program, algoritmus, üzleti módszer vagy triviális alkalmazás önmagában ne legyen szabadalmaztatható. Az irányelv tervezet 2. Cikk b) pontja a technika állásához adott műszaki hozzájáruláshoz köti az oltalom megadását, amelyet a feltalálói lépés szabadalmaztatási feltételébe épít be.(3. Cikk). Ez a rendelkezés álláspontunk szerint kellően eloszlatja azokat az aggályokat, amelyek a „szoftver szabadalom” intézményét körülveszik. A számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmi oltalma nem váltja fel a szoftver szerzői jogi védelmét. E kétféle oltalom egymásnak nem alternatívája, hanem kiegészítik egymást. A szerzői jogi védelem határát jelentő visszafejtési jogot nem érinti a szabadalmi oltalom, az továbbra is gyakorolható ( (22)-es preambulum-bekezdés). Más szóval, amit külön engedélyhez nem kötött felhasználásként enged a szerzői jog, azt nem veszi el a szoftver jogszerű felhasználójától az irányelvvel pontosítani tervezett szabadalmi oltalom. A CII irányelv nem csupán a multinacionális vállalatok, hanem az innovatív kis- és középvállalkozások érdekét is szolgálja, amelyek az iparjogvédelmi oltalom megszerezéséhez és fenntartásához támogatásban részesülhetnek. A szabadalmi oltalom biztosíthatja kutatás-fejlesztési tevékenységük és befektetéseik megtérülését. A szabadalmak használata ugyanakkor jelentősen csökkenti a kis- és középvállalkozások üzleti kockázatát is, hiszen a későbbi üzleti fejlődésükhöz elengedhetetlen tőkebevonás esetén, illetve kockázati tőkefinanszírozási döntésekben a számviteli szempontból jobban megfogható, értékelhető szabadalmi védelem ereje kulcsfontosságú kritérium. Megítélésünk szerint a magyar gazdaságban működő technológia-intenzív és tudásalapú technológiákat fejlesztő és alkalmazó vállalkozások vezető szerepének megőrzéséhez, illetve azok továbbfejlesztéséhez elengedhetetlen a számítógéppel megvalósított találmányok hatékony védelme, egyszersmind a szabadalmazásukra vonatkozó európai joggyakorlat harmonizálása és egységesítése, amelynek a beterjesztett EU irányelvjavaslat megfelelő és kiegyensúlyozott keretet nyújt. Budapest, 2005. június 17.
|
||
